Fontos tudnivaló a reklámadóról

Publikálva: 2014-08-22

Augusztus 15-étől reklámadót kell fizetni a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után. Szakmai szervezetek most összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat a vállalkozásoknak a bevallással és az adminisztrációval kapcsolatban.

Cikk folytatása >>

Az egyéb szálláshely-szolgáltatás és az ingatlan bérbeadási tevékenység jellemzői, adózása.

Publikálva: 2014-08-19

Egyre többen teszik fel akár saját lakásukat is azokra a közösségi oldalakra, ahol külföldi turisták szállást keresnek. A legnépszerűbb ilyen oldalon több mint 1500 magyarországi magánszemély hirdet. Az ilyen típusú szálláshelyek népszerűségét jól jelzi, hogy tavaly szilveszterkor a lakások kétharmadára érkezett foglalás, tehát jelentősnek mondható azoknak a száma, akik ily módon tesznek szert jövedelemre.

Cikk folytatása >>

Egyéni vállalkozók családi járulékkedvezményének elszámolása

Publikálva: 2014-08-15

A január 1-jétől bevezetett családi járulékkedvezmény az egyéni- és társas vállalkozókat is megilleti. Ahhoz azonban, hogy ezt a kedvezményt ténylegesen igénybe tudják venni, több feltételnek is teljesülnie kell.

Ezek közül a legfontosabb, hogy a járulékkedvezmény csak a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmet terhelő járulékok terhére érvényesíthető.

A Tbj. 24/A.§-a szerint egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. Amennyiben a társas vállalkozót munkaviszonyban foglalkoztatják, akkor az ezt terhelő járulékok használhatók a kedvezmény igénybevételére. Mindezek a bonyolult megfogalmazások azt próbálják egyértelműsíteni, hogy ha a vállalkozó ténylegesen nem vesz fel jövedelmet, – ezért személyi jövedelemadó kötelezettsége sincs, – akkor az ún. minimumjárulékokból nem vehet igénybe kedvezményt. Tehát csak a ténylegesen felvett jövedelem jogosít a családi kedvezmény igénybevételére.

A Tbj. 51.§-a értelmében a családi járulékkedvezmény havi összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő: természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege.

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Mivel nem minősülnek biztosítottnak, nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók sem.

A törvény értelmében a munkaerő-piaci járulékkal szemben nem lehet kedvezményt érvényesíteni.

Figyelem, a következőkre fontos odafigyelni.

Az adóelőleg levonására jogosult foglalkoztatónak átadott a családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozattal kapcsolatban: a nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a foglalkoztatott köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. Továbbá a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak.

Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti.

A dolgozó kérheti foglalkoztatóját, hogy a családi kedvezményt kizárólag a személyi jövedelemadó-előleg alapjával szemben vegye figyelembe. Ha ezt a nyilatkozatot megteszi, úgy a munkáltató nem fogja alkalmazni a járulékkedvezményt még akkor sem, ha a családi kedvezmény teljes összegű igénybevételére az adóelőleg-alap nem nyújt fedezetet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a minimumjárulék miatt az összes természetbeni egészségbiztosítási járuléka ennél több lesz. Ennek az az oka, hogy a főfoglalkozású egyéni- és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a Tbj. szerinti minimálbér másfélszerese, a nyugdíjjárulékot a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig a minimálbér 112,5%-a után kell havonta legalább megfizetni.

Az egyéni vállalkozónál a minimálbér általában a garantált bérminimumot (2014-ben 118.000 Ft/hó) jelenti. Ennek 1,5-szerese 177.000 Ft. Ezután kell természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni, ami 7080 Ft. Ebből 4.000 forint a családi járulékkedvezmény és 3.080 forint a befizetendő.

Teendők, ha a elromlik a kassza:

Publikálva: 2014-08-09

Teendők, ha a elromlik a kassza:

Sok adminisztrációval jár, ha elromlik az online kassza. Hiába van cseregép – ami kötelező – az átmeneti időszakban keletkezett tételeket újra be kell majd ütni.
Bár a kasszacsere még alig másfél éve kezdődött, előfordulhat, hogy meghibásodik egy online pénztárgép. A legtöbb kereskedő nincs tisztában azzal, mi a teendő, ha javítani kell a gépet. A NAV sajtóirodájának tájékoztatása szerint az üzemeltető kérésére a szerviz köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet adni a javítás idejére. A szerviz a cseregép adatait az erre szolgáló külön lapon, valamint a pénztárgépnaplóban is feltünteti. A javítást követően a szerviznek mind a cserekassza, mind a megjavított készülék bevételi adatait be kell írnia a pénztárgépnaplóba – írja a NAV tájékoztatója alapján az onlinekassza.hu.

A cseregép üzembe helyezéséről, később annak visszaszolgáltatásáról a szerviz az erre rendszeresített nyomtatványon az üzembe helyezést, illetve a visszaszolgáltatást követő 5 munkanapon belül adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

A kálvária folytatódik, ha a kereskedő visszakapta a gépét a szervizből. Akkor ugyanis a visszakapott gépbe be kell vinni azt a bevételt, amelyet a cseregéppel, vagy kézi nyugtaadással bizonylatoltak. Ezt kell első tételként beütni, mégpedig úgy, hogy új adóügyi napot nyit a felhasználó, abban rögzíti a javítási időszak alatt keletkezett bevételeket, majd lezárja az adóügyi napot.

Természetesen előfordulhat, hogy javíthatatlan a pénztárgép. Ezt műszerész állapítja meg, és erről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. Ebben az esetben új pénztárgépet kell üzembe helyezni.

Végre, megszólalt a NAV a behajtási költségátalányról!

Publikálva: 2014-08-08

A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

Cikk folytatása >>

Szeptember 1-től már csak online pénztárgépek használhatók

Publikálva: 2014-08-06

Szeptember 1-től már csak online pénztárgépek használhatók.

A vállalkozások augusztus 31-e után már csak online pénztárgépet használhatnak, az átállást elmulasztó céget egymillió forintos bírsággal is sújthatja a NAV, és az üzlethelyiséget is bezárhatja 12 napra – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön, miután a pénztárgép munkabizottság egyeztetett a véghatáridőről.

Cikk folytatása >>

Ha eladná a cégét, ennyit kell adóznia utána!

Publikálva: 2014-08-02

Eladná a cégét? Ennyit kell adóznia utána!

Sok cégvezető dönt úgy, hogy végleg kiszáll a mókuskerékből, vagy pedig a felhalmozódó tartozások miatt értékesíti a cégét. Csakhogy akár a teljes tulajdon, akár az üzletrész értékesítés során adókötelezettség keletkezik, aminek mértéke függ az eladó személyétől.

Cikk folytatása >>