2015. évi adótörvény tervezet IV.rész

Publikálva: 2014-11-08

Egyéb módosulások
Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény ügyintézésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak adóügyben.

A NAV megkeresésre adatot kaphat az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől, amely az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segítené az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében.

A külföldi adóalany mentesül a bejelentkezés alól, ha Magyarországon kizárólag áfa raktárból, kizárólag közösségen belüli adómentes értékesítést valósít meg és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg.

Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezés üzemeltetőnek bejelentést kell tenniük az értékesítés megkezdésekor, megszűnésekor. A bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles lesz. A bejelentés részletszabályait miniszteri rendelet fogja tartalmazni.

Kapcsolt vállalkozás fogalma a Tao törvény módosításának megfelelően kiegészül, már kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy akkor is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Így a kapcsolt vállalkozás fogalmi változásának a jövőben az általános forgalmi adóról szóló törvényben nevesített, nem független felek közötti ügyletek megítélésénél, illetve a csoportos áfa alanyiságnál is jelentősége lesz.

Az eddigi negyedéves bevallási gyakoriság helyett havi áfabevallási kötelezettség terheli az újonnan alakuló vállalkozásokat, továbbá az 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnik az éves áfabevallás lehetősége, helyette negyedéves bevallást kell adni (cél az esetleges adócsalások visszaszorítása).

2015. áfa-törvény várható változásai
Az áfa-törvény 2015-től várható változásait foglalom össze. A módosítások egy részét már nyáron elfogadták, ezek mellett 2014. október 21-én az Országgyűléshez benyújtásra került egy újabb adócsomag. A nyári törvénymódosítások lényege egyrészt a feketegazdaság visszaszorítása volt (acélkereskedelem bevonása fordított adózás alá), másrészt jogharmonizációs jellegű: az uniós előírásoknak megfelelően 2015. január 1-jétől a nem-áfaalanyoknak (rendszerint magánszemélyek tartoznak ebbe a körbe) nyújtott távközlési-, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (pl. magánszemélyeknek eladott vírusirtó szoftver vagy telefonos alkalmazás) teljesítési helye megváltozik, és a korábbi szabályokkal szemben nem a szolgáltatásnyújtó illetősége, hanem a magánszemélyek lakóhelye szerint fognak ezek a szolgáltatások adózni. Erről a módosításról korábban már részletesen beszámoltunk a 2014. június 19. blogbejegyzésünkben.

Az év végi adócsomagot az Országgyűlés jelenleg még nem fogadta el. Legfontosabb tervezett változások röviden:
Időszakos elszámolási ügyletek – mégis az elszámolási időszak utolsó napja lesz a teljesítés időpontja, nem a fizetési határidő.

Visszakerül az áfa-törvénybe az a rendelkezés, miszerint időszakos elszámolású ügyleteknél (más néven: folyamatos szolgáltatás) nem a fizetési határidő lesz az elszámolási időszak utolsó napja, hanem a a teljesítés időpontja. Ez alól két kivétel lesz:

ha a fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját – a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lesz;
az első eset alá nem tartozó esetekben, ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lenne.
Az új rendelkezések szakaszosan és óvatosan kerülnek be az áfa-törvénybe, mivel 2015. július 1-től könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások kerülnek az új szabályozás hatálya alá, majd 2016-től minden más szolgáltatásra is vonatkozni fog a szabály.

Belföldi összesítő jelentés összeghatára 2 millió forint helyett 1 millió forint
A Javaslat értelmében a belföldi összesítő jelentés értékhatára a jelenlegi 2 millió forintról 1 millió forintra csökkenne. Ennek megfelelően, főszabályként azon belföldi, egyenes adózás alá eső ügyletekről kellene jelentést tenni, amelyek esetében az áthárított adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja. Az igazi érdekességet azonban az jelenti, hogy a jogalkotó a tervezet szerint az adózó választására bízza, hogy nem csak az 1 millió forintos értékhatárba eső számlák esetében kell élnie a tételes bevallási kötelezettséggel, azt kiterjesztheti a teljes számlaállományra. Ez adminisztrációs szempontból (ha már tételesen kell bevallást benyújtani) egyszerűsítést jelenthet, hiszen az egyedi figyeléssel és az értékhatárba eső számlák leválogatásával már nem kötelező foglalkozni.

Előleg – nem csak a pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben lehet adni/kapni előleget, hanem más formában is lehet átadni/megszerezni.

A korábbi előlegszabályozás nem tért rá a csereügyletekre, valamint olyan ügyletekre, amelyeknél az ellenértéket nem vagy nem kizárólag pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben határozzák meg. A jelenlegi szabályozás értelmében nem csak a pénz átadása, jóváírása minősül előlegnek, hanem az is, ha az előleget természetben adják.

Adómérték változások
Jövőre 5 százalékos áfakulcs terheli a szarvasmarha, juh és kecske értékesítését is. Változás lesz szintén, hogy az Áfa tv. egyértelműen kimondja a portfolió-kezelési szolgáltatások nyújtásának áfakötelességét. Portfolió-kezelés fogalmát a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdés 53. pontja határozza meg. Eszerint portfólió-kezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli.

Kezdő áfa-alanyok havi bevallás beadására lesznek kötelezettek
Az újonnan alakuló cégeknek havonta és nem negyedévente kell majd az áfát bevallaniuk, ugyanis a törvényjavaslat szerint a bejelentkezés évében és az ezt követő évben havi rendszerességgel kell az áfa bevallásokat benyújtaniuk a tevékenységüket kezdő áfa-alanyoknak.

Egyéb áfát érintő változások
Az építőiparban a munkaerő kölcsönzése fordított adózás alá esik, függetlenül attól, hogy ez a kölcsönzött munkaerő fordított adózás alá eső projekten dolgozik-e vagy sem.

Levonható a motorbenzin áfája, ha megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be. Újabb olyan eset bevezetését tervezi a törvényjavaslat, amikor egy külföldi cégnek nem kell magyar adószámot igényelnie abban az esetben sem, ha Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet. Abban az esetben ugyanis, ha a külföldi adóalany áfa raktáron belül vásárol meg termékeket, majd azokat Közösségen belüli értékesítés keretében kiszállíttatja az országból, helyette az adóraktár üzemeltetője teljesítheti a bevallási kötelezettségeit, így adószám igénylésére nem lesz szükség.

Áfa-visszatérítés lehetősége megnyílik norvég cégek előtt is. Korábban az áfa-visszatérítés lehetősége uniós országok mellett csak svájci és lichtensteini vállalkozások esetén állt fenn. A norvég adóalanyok legelőször a 2013-as magyar áfás beszerzéseik után igényelhetik vissza az áfát, a kérelem benyújtási határideje 2015. szeptember 30-a.

Kategóriák

Egyéb

2015. évi adótörvény tervezet IV.rész

Kategóriák

Archív