Tudnivalók a 2015. december 31-én lejáró tartós befektetési szerződésekről

Publikálva: 2015-11-26

Ha a 2010-ben megkötött szerződés esetében a magánszemély úgy dönt, hogy az ötéves lekötési időszak végén (2015. december 31-én) automatikusan lejáró szerződést nem hosszabbítja meg, úgy a magánszemélynek további teendője nincs, a befektetett összeget és annak hozamát (lekötési hozam) sem adó-, sem egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli, a tartós befektetésből származó adómentes jövedelmet a személyi jövedelemadó bevallásban sem kell szerepeltetni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2010. január 1-jétől tartalmazza a tartós befektetésből származó jövedelemre (tbsz) vonatkozó szabályokat, melyek törvénybe iktatásának legfőbb célja a magánszemélyek középtávú megtakarításainak ösztönzése volt. A magánszemélyek a tbsz-szel összefüggő kedvező adószabályokat abban az esetben alkalmazhatják, ha befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel tartós befektetési szerződést kötnek. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek a tartós befektetésből származó jövedelemre az Szja tv. 67/B. §-a szerinti adózást alkalmazzák.
A szerződésben a magánszemély meghatározott pénzösszeg – legalább 25 ezer forint – egyösszegben történő lekötését vállalja. A lekötés hozamának adóterhelése a lekötés időtartamától függ. A befizetés naptári évét követő harmadik év utolsó napját megelőző megszakítás esetén a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék, a harmadik évet követő, de az ötödik év utolsó napját megelőző megszakítás esetén 10 százalék. Ha a magánszemély a lekötést követő ötödik év utolsó napjáig nem veszi fel a befektetett összeget (nem szakítja meg a lekötést), az ötéves lekötési időszak utolsó napjára megállapított lekötési hozam után a személyi jövedelemadó mértéke 0 százalék, azaz a befektetés hozama adómentes.
A tartós befektetési szerződés alapján megnyitott tartós befektetési számla a megkötést követő ötödik év utolsó napján megszűnik, tehát a 2010. évben nyitott számlák 2015. december 31. napján megszűnnek.
Az Szja tv. 67/B. § (10) bekezdés b) pontja ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a magánszemély az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban szereplő pénzeszközt, pénzügyi eszközt a tartós befektetési szerződés újrakötése révén továbbra is lekötési nyilvántartásban tartsa. Ebben az esetben a lekötési időszak újraindul azzal, hogy a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét kell tekintetni. A szerződés meghosszabbítása indokolt lehet például olyan esetben, amikor a tartós befektetési számlán olyan eszköz van, melynek futamideje túlnyúlik a tartós befektetési szerződés ötéves lekötési időszakán.
A szerződés újrakötése során részleges pénzkivonásra, részkivétre nincs lehetőség, azaz a szerződés csak a lejáró tartós befektetési számla lekötési nyilvántartásában szereplő összes pénzügyi eszközre, pénzeszközre vonatkozóan hosszabbítható meg.
Ha a 2010-ben megkötött szerződés esetében a magánszemély úgy dönt, hogy az ötéves lekötési időszak végén (2015. december 31-én) automatikusan lejáró szerződést nem hosszabbítja meg, úgy a magánszemélynek további teendője nincs, a befektetett összeget és annak hozamát (lekötési hozam) sem adó-, sem egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli, a tartós befektetésből származó adómentes jövedelmet a személyi jövedelemadó bevallásban sem kell szerepeltetni.
[Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/27745/2/2015; Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216958791]

Élelmiszer-biztonság felügyeleti díj

Publikálva: 2015-11-20

Megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj 0 százalékos sávja, így a jövőben – uniós panaszok miatt – azt a kereskedelemben mindenkinek fizetnie kell. A felügyeleti díj számításánál a megelőző év árbevételét kell alapul venni. Ugyanakkor a kiskereskedelmi mikro- és kisvállalkozásokra is vonatkozik a húszezer, illetve hétszázezer forint átalányválasztás lehetősége.

Az Országgyűlés kedden 152 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében megszűnik a díjfizetés sávos rendszere, vagyis a jövőben az árbevétel 0,1 százalékának megfelelő összeget kell fizetni a nettó 500 millió forintos árbevételt el nem érő, a törvény hatálya alá tartozó üzleteknek is.

A felügyeleti díj számításánál a megelőző év árbevételét kell alapul venni. Ugyanakkor a kiskereskedelmi mikro- és kisvállalkozásokra is vonatkozik a húszezer, illetve hétszázezer forint átalányválasztás lehetősége.A módosítás a kihirdetés után egy hónappal lép hatályba.

A törvényjavaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz azon érintettek számára, akik 2015. évi díjkötelezettsége a sávos progresszív adótábla megszüntetése, vagy a törvényjavaslat más módosítása miatt változik bevallási, befizetési kötelezettségük. Ezen gazdasági szereplők 2014. naptári évi árbevételük alapján 2015. december 30-ig tehetnek bevallást, vagy helyesbítő bevallást és 2015. évi díjfizetési kötelezettségüket 2016. január 31-ig jogosultak késedelmi pótlék mentesen megfizetni.

A változtatásra azért van szükség, mert az Európai Bizottság Versenypolitikai, valamint az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága egyaránt vizsgálni kezdte a törvény idén január 1-jén életbe lépett változtatását, amely a kereskedelmi szektorban a napi fogyasztási cikkek értékesítése érdekében sávos felügyeleti díjat vezetett be.