A számviteli szabályzat lehet a cég bibliája
Publikálva: 2014-10-19
Minden valamilyen alapelven működik – így van ez a gazdálkodó szervezetekkel is. Ahhoz, hogy számvitelileg is jól működjön, kell egy jó számviteli szabályzat, nem elég egy internetről letöltött sémára hagyatkozni, mert az adóhatóságnak nem biztos, hogy tetszeni fog.
Minden vállalkozásnak a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia az adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli szabályzatot. Írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, illetve meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket milyen feltételek fennállása esetén alkalmazza. Itt kerül bemutatásra az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és a források értékelési szabályzata, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzata és a pénzkezelési szabályzata. A számviteli szabályzat elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős
Miért kell számviteli politika?
Ha egy induló vállalkozás nem fogalmazza meg a követendő alapelveket, akkor nem lesz mi alapján működni. A munkavállalóknak nem tudja bemutatni azt a követelményt, amit be kell tartani. Így szankcionálni sem tud. Például, ha nincs pénzkezelési szabályzat, akkor a pénztáros milyen elven vezeti a házipénztárat? Mi alapján határozza meg, hogy mennyi pénz lehet a pénztárban? Ki vehet fel pénzt a bankból? Kinek az engedélye szükséges egy kifizetéshez? Az itt leírt alapelvek alapján készül az éves beszámoló, ez alapján kezeljük a pénztárakat, itt döntjük el, hogy milyen értékelési elveket követünk és milyen szabályok alapján leltározunk. „Ezek mind fontos szabályok. Ezek megléte nélkül biztosan nem működhet jól egy vállalkozás”
Azt szokták mondani, hogy minden kezdet nehéz, de egy jól megválasztott könyvelő vagy könyvelő iroda sokat segíthet. Mivel az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, az elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni és a szabályzatok hiánya vagy nem megfelelősége esetén az Adóhatóság mulasztási bírság fizetését írhatja elő, melynek mértéke 500 000 forint is lehet. Sőt a BTK külön büntetőjogi szankciókat tartalmaz a számvitel rendjének megsértőivel szemben, éppen ezért javasolt, hogy azt szakember készítse el. Ez egy egyszeri ráfordítás, ami viszont hamar megtérül. A vállalkozások többsége viszont nem tartja fontosnak, hogy szakembert bízzon meg, ezért sok esetben egy adóhatósági ellenőrzés alkalmával szembesülnek azzal, hogy mit jelent a számviteli szabályzat meglétének fontossága, szakszerű megfogalmazása.
A házi gyártásban sok a buktató
Az internetről rengeteg információ leszedhető, így a számviteli szabályzat sémája is. Sok, a vállalkozást képviselő személy él ezzel a lehetőséggel, mert azt gondolja, hogy ezt ő is el tudja készíteni. Pedig ez rengeteg buktatót rejt. Egyáltalán nem biztos, hogy a legfrissebb jogszabályi előírásoknak megfelelő anyagot mutatunk be egy adóellenőrzés során, sőt, arra is figyelni kell, hogy a vizsgált adóévekre bemutatott számviteli politikában a jogszabályi módosításokat adóévenként, 90 napon belül végigvezettük-e. Például, ha egy általános számviteli politika-séma azt tartalmazza, hogy az MNB által közzétett árfolyamon értékeli a valuta-, és devizakészleteket, pedig az adóhatósághoz ezt megelőzően a vállalkozás nem jelentette be ez irányú választását így nem megfelelő árfolyamot alkalmaz számviteli és áfanyilvántartásaiban.
Egy másik tipikus hiba, ha a számviteli szabályzat azt tartalmazza, hogy az értékcsökkenést havonta számolja el a vállalkozás, de a valóságban csak évente kerül elszámolásra. Vagy egy éves beszámoló kapcsán a számviteli politika azt tartalmazza, hogy a mérlegkészítés időpontja mondjuk március 31-e, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében pedig már április 30-a szerepel és ezzel a nappal is került a beszámoló elfogadásra.
A legtöbb esetben olyan hibákat tartalmazhat egy számviteli szabályzat, ami a vállalkozás vezetőjének nem tűnik fel, hiszen nem ez a szakterülete, viszont egy esetleges adóellenőrzés alkalmával az adóhatóság szakemberei észreveszik. A könyvelő az, aki ezen alapelvek alapján könyvel, értékel, készíti el az éves beszámolót, tehát akinek a segítségével a számviteli politikát a legmegfelelőbben lehet összeállítani és ő az, aki megfelelő körültekintéssel kell, hogy eljárjon a fentiekhez hasonló hibák elkerülése érdekében.
byKategóriák
Archív
- 2018 január (1)
- 2017 szeptember (1)
- 2017 augusztus (1)
- 2017 július (1)
- 2017 április (1)
- 2017 március (1)
- 2017 február (2)
- 2017 január (1)
- 2016 november (1)
- 2016 szeptember (2)
- 2016 július (1)
- 2016 június (1)
- 2016 március (1)
- 2016 január (3)
- 2015 november (2)
- 2015 október (2)
- 2015 szeptember (2)
- 2015 augusztus (1)
- 2015 július (2)
- 2015 június (4)
- 2015 május (3)
- 2015 április (2)
- 2015 március (2)
- 2015 február (1)
- 2015 január (6)
- 2014 december (2)
- 2014 november (7)
- 2014 október (9)
- 2014 szeptember (7)
- 2014 augusztus (7)
- 2014 július (8)