Egyéb kategória hírei

Haladék online kasszára

Publikálva: 2016-09-28

Tegnap megjelent a Magyar Közlönyben a pénztárgép rendelet módosítása, mely szerint a korábban kihirdetett szeptember végi időpont helyett egységesen 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online kassza használata. A pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Cikk folytatása >>

Online kasszák: újabb kiadások, teljesíthetetlen határidők

Publikálva: 2016-09-10

Nem csak az online kasszák használatára kötelezettek köre bővül, a meglévő online pénztárgép engedélyeket is meg kell újítani, a gépeket frissíteni kell – közölte az onlinekassza.hu hírportál pénteken az MTI-vel. Kifejtették, a pénztárgép-forgalmazóktól származó információk szerint eszközönként mintegy 60 ezer és 70 ezer forintnyi plusz kiadással számolhatnak a cégek.

A frissítésre azért van szükség, mert változtak a korábban beüzemelt gépekre vonatkozó műszaki-technikai követelmények, kibővül az AEE egység kommunikációja, és az új szabály szerint a kasszáknak „átszemélyesíthetőnek” kell lennie, átírhatónak egyik vállalkozás nevéről a másikra. Az alig 1-2 éves eszközök frissítése mindenkinek kötelező és valószínűleg még az idén, vagy legkésőbb 2017 legelején sort kell rá keríteni – írta a portál.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter március 22-én jelentette be, hogy további ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek kötelező használatát. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás szerint az érintett ágazatok szeptember 30-ától kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeréhez online kapcsolódó pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek. Ezt a határidőt azóta január 1-jére módosították.

Az onlinekassza.hu szerint valószínűleg nem lesznek tarthatók az eredetileg tervezett határidők sem a kasszák újraengedélyeztetésére, sem az új kötelezettek kasszabeszerzésére. Utóbbiak esetében azért sem, mert kizárólag új engedéllyel rendelkező kasszát vehetnének, ilyen azonban még nem kapható.

Online pénztárgép: így kell beszerezni, működtetni

Publikálva: 2016-07-21

Köteles pénztárgépet beszerezni az adóalany, ha olyan tevékenységet kezd végezni, melyhez kapcsolódó értékesítései/szolgáltatásnyújtásai során a 48/2013. NGM-rendelet szerint a nyugtaadási kötelezettségét kizárólag pénztárgéppel teljesítheti. Összefoglaltuk a pénztárgép beszerzésével, üzembe helyezésével, működtetésével, illetve a mentességgel kapcsolatos alapvető szabályokat.

Cikk folytatása >>

2017 Cafetéria változás

Publikálva: 2016-06-08

Évi százezer forintot kedvezményesen adózó, béren kívüli juttatás formájában adhatnak a munkáltatók a munkavállalóiknak jövőre, miután mai ülésén az Országgyűlés elfogadta az ezt a módosítást is magában foglaló adótörvénycsomagot. Új adómentes juttatásként nyújtható a dolgozók számára az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás.

Cikk folytatása >>

Online kassza újratöltve

Publikálva: 2016-03-24

2016. szeptember 30-ától és 2017. január 1-jétől a kormány további ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.

Cikk folytatása >>

Új adatokat kell bejelenteni a munkáltatóknak, kifizetőknek a foglalkoztatottakról

Publikálva: 2016-01-28

Ezentúl be kell jelenteni a foglalkoztatott személy végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, a végzettséget igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Az adatokat először a 2016. január 1-jét követően tett bejelentésekben kell szerepeltetni.

A munkáltatók és kifizetők által bejelentendő adatok köre bővül. Ezentúl be kell jelenteni a foglalkoztatott személy
végzettségét,
szakképzettségét,
szakképesítését,
a végzettséget igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát.
Az adatokat először a 2016. január 1-jét követően tett bejelentésekben kell szerepeltetni.
A már bejelentett foglalkoztatottak képzettségre vonatkozó adatait pótlólag, változás-bejelentésként nem kell bejelenteni.
A munkáltató jogutódlása esetén, mivel itt új jogviszony keletkezik, a bejelentési kötelezettség valamennyi adatra, így a képzettségre vonatkozó adatokra is kiterjed.
Az adatokat a NAV a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére továbbítja.
2016. január 1-jétől a munkáltatóknak szerepeltetni kell a havi adó- és járulékbevalláson
– az eltartott adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet.
– családi kedvezmény közös érvényesítésének tényét, az érvényesítés arányát, másik érvényesítő fél adóazonosító jelét.
– első házasok kedvezményét érvényesítőknél a házastárs nevét, adóazonosító jelét, a kedvezmény igénybevételének módját (egyedül, megosztással), és az adatokban bekövetkezett változásokat.

Szochó kedvezmények 2016

Publikálva: 2016-01-26

A kedvezmény megnevezése

A kedvezmény mértéke 2016-ban

Gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény. A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szocho a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.*
Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény. A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szocho a foglalkoztatás első három évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.*
Gyermekgondozási szabadságról – feltéve, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt csecsemőgondozási díjban, gyesben vagy gyermekgondozási díjban részesült – visszatérő munkavállaló, és ezen szabadság időtartama alatt vagy ezt követően foglalkoztatott másik munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős foglalkoztatása esetén adható kedvezmény.

 

A két természetes személy bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 ezer forintnak) a 7 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.  A kedvezmény legfeljebb 3 évig jár.
25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény. A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető, maximum a foglalkoztatás első két évében.*
25 év alatti – kivéve a fenti pályakezdőt – és 55 év feletti foglalkoztatott utáni kedvezmény. A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető.
Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény. A bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával csökkenthető a szocho.*
Közfoglalkoztatás esetén. A bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának a 13,5 százalékával csökkenthető a szocho.
Kutatók foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, illetve tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő alkalmazásakor járó kedvezmény. A bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szocho.
Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt alkalmazása esetén adható kedvezmény. A bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával.
Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény. A kedvezmény a bruttó munkabér, egyéni vállalkozó által saját maga, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 ezer forintnak) a 27 százalékával csökkenthető a szocho. *
Mezőgazdasági munkakörben – (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a  7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a  mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú munkakörben – foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény. A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető az adó.
Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény. A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény. A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető a szocho.
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény. Az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.*

 

A *-gal jelölt kedvezményeknél az alábbi hatósági igazolások szükségesek:

Gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás (korábban gyes),valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően:

– Gyermekgondozási díj folyósítását vagy annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a családtámogatási kifizetőhely igazolja. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.

– Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén azt is igazolni kell, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amit szintén a fővárosi és megyei kormányhivatal igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolások birtokában érvényesítheti.

– 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő:

Az adókedvezmény az adóhivatal igazolása alapján érvényesíthető, amit a foglalkoztatott személy kérelmére állítanak ki. Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. Az adóhivatal egy alkalommal, igazolásban jelzi a munkáltatónak, hogy a 25 év alatti munkavállalója legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

Karrier Híd Program:

Az adókedvezmény a hatósági bizonyítványban foglaltakon alapul. Az állami foglalkoztatási szerv adja ki a hatósági bizonyítványt az ügyfél kérelmére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, amit a hatósági bizonyítványon is feltüntetnek. A foglalkoztató a bizonyítvány birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

Megváltozott munkaképességű személyek esetén:

A jogosult kérelmére a kormányhivatal rehabilitációs hatósága gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az adóhivatal részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló rehabilitációs kártyát az adóhivatal állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.

– Tartósan álláskereső esetében:

Feltétel, hogy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartotta a munkavállalót. Ennek a feltételnek a fennállását az állami foglalkoztatási szerv igazolja, az álláskereső személy kérelmére. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

Törzstőke emelés

Publikálva:

Jegyzett tőke emelés lehetőségei a teljesség igénye nélkül

Új törzsbetét befizetésével

A legkézenfekvőbb megoldás a jegyzett tőkét a tagok pénzbeli hozzájárulásával megemelni. Ezzel egyetlen probléma lehet, az hogy a tagok nem rendelkeznek készpénzben a jegyzett tőke hiányzó részével. Ez csak akkor lehetséges, ha a tagok a társasági szerződésben előírt befizetéseiket már hiánytalanul teljesítették. A befizetés teljesíthető tulajdoni hányad arányosan, de lehetőségük van a tagoknak új arányok kialakítására, vagy új tag felvételére is, természetesen a törvényi előírások rendelkezéseit megtartva pl. az elővásárlási jogok gyakorlása terén.

Apporttal történő tőkeemelés

A tagok a jegyzett tőkét nem készpénz rendelkezésre bocsátásával emelik meg, hanem bármilyen más vagyoni értékkel rendelkező dologgal, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű joggal. A nem pénzbeli hozzájárulás értékének meghatározása könyvvizsgáló vagy más szakértő megbízásával is lehetséges, de meghatározhatják azt a tagok is. Ebben az esetben a taggyűlésnek kell definiálnia, hogy milyen szempontok figyelembevételével történt a nem pénzbeli hozzájárulás értékelése, melyet nyilatkozatba kell foglalni.

Törzstőkén felüli vagyonból történő emeléssel

Az előző üzleti évre vonatkozó beszámoló hat hónapon belüli mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérleg alapján a tőkeemelés fedezetének biztosítottnak kell lennie. Törzstőkén felüli vagyon, amelyből a jegyzett tőke emelése megvalósítható lehet tőketartalék és eredménytartalék. A tőketartalékból való tőkeemelés – mivel ez a tőkeelem nem kapcsolódik a társaság eredményességéhez – természetesen adómentesen tehető meg. Az eredménytartalékból történő tőkeemelés esetén pedig értékpapír juttatás valósul meg, amely után a magánszemélyek adófizetési kötelezettsége csak akkor keletkezik majd, ha az üzletrészüket valamikor elidegenítik, értékesítik.

Tagi hitel bevitele a társaságba apportként

Tagi hitel esetében a magánszemély követelését ajánlott a társaság számára nem pénzbeli hozzájárulásként, hanem apportként átadni. Ekkor a tagot semmilyen adófizetési kötelezettség nem terheli.

Tagi hitel elengedéséből megvalósuló tőkeemelés

A tagi hitel elengedése vagyont teremt ugyan a társaságnál, de ezzel egy időben társasági adó és illetékfizetési kötelezettség is keletkezik.

Törzstőke emelés már jóváhagyott, de fel nem vett osztalék terhére

Ebben az esetben is a tagok követelésének apportként való bevitele az adótakarékosabb megoldás. Számítani kell azonban arra, hogy a tőkeemeléssel egy időben személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik. A tőkeemelés összege a társaság könyveiben szereplő osztalék, személyi jövedelemadóval és egészségügyi hozzájárulással csökkentett összege lesz.

Tudnivalók a 2015. december 31-én lejáró tartós befektetési szerződésekről

Publikálva: 2015-11-26

Ha a 2010-ben megkötött szerződés esetében a magánszemély úgy dönt, hogy az ötéves lekötési időszak végén (2015. december 31-én) automatikusan lejáró szerződést nem hosszabbítja meg, úgy a magánszemélynek további teendője nincs, a befektetett összeget és annak hozamát (lekötési hozam) sem adó-, sem egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli, a tartós befektetésből származó adómentes jövedelmet a személyi jövedelemadó bevallásban sem kell szerepeltetni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2010. január 1-jétől tartalmazza a tartós befektetésből származó jövedelemre (tbsz) vonatkozó szabályokat, melyek törvénybe iktatásának legfőbb célja a magánszemélyek középtávú megtakarításainak ösztönzése volt. A magánszemélyek a tbsz-szel összefüggő kedvező adószabályokat abban az esetben alkalmazhatják, ha befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel tartós befektetési szerződést kötnek. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek a tartós befektetésből származó jövedelemre az Szja tv. 67/B. §-a szerinti adózást alkalmazzák.
A szerződésben a magánszemély meghatározott pénzösszeg – legalább 25 ezer forint – egyösszegben történő lekötését vállalja. A lekötés hozamának adóterhelése a lekötés időtartamától függ. A befizetés naptári évét követő harmadik év utolsó napját megelőző megszakítás esetén a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék, a harmadik évet követő, de az ötödik év utolsó napját megelőző megszakítás esetén 10 százalék. Ha a magánszemély a lekötést követő ötödik év utolsó napjáig nem veszi fel a befektetett összeget (nem szakítja meg a lekötést), az ötéves lekötési időszak utolsó napjára megállapított lekötési hozam után a személyi jövedelemadó mértéke 0 százalék, azaz a befektetés hozama adómentes.
A tartós befektetési szerződés alapján megnyitott tartós befektetési számla a megkötést követő ötödik év utolsó napján megszűnik, tehát a 2010. évben nyitott számlák 2015. december 31. napján megszűnnek.
Az Szja tv. 67/B. § (10) bekezdés b) pontja ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a magánszemély az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban szereplő pénzeszközt, pénzügyi eszközt a tartós befektetési szerződés újrakötése révén továbbra is lekötési nyilvántartásban tartsa. Ebben az esetben a lekötési időszak újraindul azzal, hogy a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét kell tekintetni. A szerződés meghosszabbítása indokolt lehet például olyan esetben, amikor a tartós befektetési számlán olyan eszköz van, melynek futamideje túlnyúlik a tartós befektetési szerződés ötéves lekötési időszakán.
A szerződés újrakötése során részleges pénzkivonásra, részkivétre nincs lehetőség, azaz a szerződés csak a lejáró tartós befektetési számla lekötési nyilvántartásában szereplő összes pénzügyi eszközre, pénzeszközre vonatkozóan hosszabbítható meg.
Ha a 2010-ben megkötött szerződés esetében a magánszemély úgy dönt, hogy az ötéves lekötési időszak végén (2015. december 31-én) automatikusan lejáró szerződést nem hosszabbítja meg, úgy a magánszemélynek további teendője nincs, a befektetett összeget és annak hozamát (lekötési hozam) sem adó-, sem egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli, a tartós befektetésből származó adómentes jövedelmet a személyi jövedelemadó bevallásban sem kell szerepeltetni.
[Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/27745/2/2015; Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216958791]

Élelmiszer-biztonság felügyeleti díj

Publikálva: 2015-11-20

Megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj 0 százalékos sávja, így a jövőben – uniós panaszok miatt – azt a kereskedelemben mindenkinek fizetnie kell. A felügyeleti díj számításánál a megelőző év árbevételét kell alapul venni. Ugyanakkor a kiskereskedelmi mikro- és kisvállalkozásokra is vonatkozik a húszezer, illetve hétszázezer forint átalányválasztás lehetősége.

Az Országgyűlés kedden 152 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében megszűnik a díjfizetés sávos rendszere, vagyis a jövőben az árbevétel 0,1 százalékának megfelelő összeget kell fizetni a nettó 500 millió forintos árbevételt el nem érő, a törvény hatálya alá tartozó üzleteknek is.

A felügyeleti díj számításánál a megelőző év árbevételét kell alapul venni. Ugyanakkor a kiskereskedelmi mikro- és kisvállalkozásokra is vonatkozik a húszezer, illetve hétszázezer forint átalányválasztás lehetősége.A módosítás a kihirdetés után egy hónappal lép hatályba.

A törvényjavaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz azon érintettek számára, akik 2015. évi díjkötelezettsége a sávos progresszív adótábla megszüntetése, vagy a törvényjavaslat más módosítása miatt változik bevallási, befizetési kötelezettségük. Ezen gazdasági szereplők 2014. naptári évi árbevételük alapján 2015. december 30-ig tehetnek bevallást, vagy helyesbítő bevallást és 2015. évi díjfizetési kötelezettségüket 2016. január 31-ig jogosultak késedelmi pótlék mentesen megfizetni.

A változtatásra azért van szükség, mert az Európai Bizottság Versenypolitikai, valamint az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága egyaránt vizsgálni kezdte a törvény idén január 1-jén életbe lépett változtatását, amely a kereskedelmi szektorban a napi fogyasztási cikkek értékesítése érdekében sávos felügyeleti díjat vezetett be.