Diákmunkások megbízással, adó-, járulék fizetés
Publikálva: 2015-06-12
A nyári szezonban a diákok foglalkoztatásának gyakori formája a megbízási jogviszony A megbízási jogviszony alanyai meghatározott feladat ellátására megbízási szerződést kötnek egymással. A megbízási szerződésre irányadó rendelkezéseket 2014. március 15-étől a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: új Ptk.) Hatodik könyvének 272-280. paragrafusai tartalmazzák.
A foglalkoztató bejelentési kötelezettsége abban az esetben áll fenn, ha a tanuló biztosítási jogviszonya létrejön. Ha az adott hónapon belül több eseti megbízást teljesít a diák, és a biztosítási kötelezettsége az összeszámított járulékalap figyelembe vételével csak utólag állapítható meg, akkor a bejelentést legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni.
Amennyiben a tanuló a megbízási jogviszonya alapján biztosítottá válik, akkor a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.
Költségelszámolás
Adózás szempontjából a megbízási szerződés alapján folytatott tevékenységre tekintettel kifizetett bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. E bevétellel szemben a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevétel számolhatók el a költségek.
A megbízásra tekintettel elismert kiadások – a megbízás sokszínűsége miatt – tételesen nem sorolhatók fel. Általános alapelv az, hogy a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadások a költségek között elszámolhatók, kivéve, ha azt a törvény nem tiltja. Fontos, hogy a költségek csak bizonylatok alapján írhatók le tételes költségelszámolás esetén [szja-törvény 4. paragrafus (2) bekezdés].
Mivel a bevétellel szemben a költségek elszámolása viszonylag korlátozott, így a legtipikusabb esetnek azt lehet tekinteni, amikor a tételes költségelszámolás helyett a bevétel 90 százalékát tekinti jövedelmének a diák; ebben az esetben 10 százalék költséghányad igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül.
Amennyiben a diák a bevételével szemben az igazolás nélkül elszámolható költséghányad helyett a tételes költségelszámolást választja, akkor elszámolható költségnek minősül például az utazás költsége (hivatali, üzleti célból megtett út). Ilyen esetben például a vonat-, vagy a buszjegy ára az, ami a költségek között elszámolható a lakóhely és a megbízás helye közötti útszakaszra.
Előfordulhat az is, hogy telefonköltség címén merül fel kiadása a diáknak. Ebben az esetben a tevékenység folytatása érdekében felmerült telefonköltség is elszámolható a bevétellel szemben, de csak szigorúan a hivatalos (üzleti) és a magáncélú használat arányában.
Adózás
Az önálló tevékenységből származó bevételből megállapított jövedelem az összevont adóalap része, a megállapított adóalapból a kifizetőnek kötelező adóelőleget levonnia. Az adóelőleg levonásával kapcsolatosan fontos tudni, hogy a diák is nyilatkozhat a kifizető felé a bevételével szemben elszámolni kívánt költségek nagyságáról, de azok nem haladhatják meg az 50 százalékot.
Az éves adóbevallás benyújtásakor természetesen valamennyi elismert költség figyelembe vehető. Nyilatkozat hiányban a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Az adóelőleg alapjául szolgáló összegből a kifizetőnek 16 százalék személyi jövedelemadó előleget kell levonnia.
Ha például a diák 50 000 forint megbízási díjat kap, 15 napi munkavégzés után, és az igazolás nélkül elszámolható költség levonását választja, akkor az összevonás alá eső jövedelme 45 000 forint, melyből a levonandó személyi jövedelemadó (16 százalék) 7 200 forint.
A tb-törvény (Tbj.) 5. paragrafus (1) bekezdésének g) pontja a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személyt biztosítottként nevesíti, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak a harmincad részét. Az idei évben a minimálbér havi bruttó 105 ezer, annak a harminc százaléka 31 500 forint, annak a harmincad része pedig 1050 forint.
A járulékalapot képező jövedelem megegyezik a személyijövedelemadó-kötelezettség megállapítása során adóelőleg-alapként meghatározott jövedelemmel.
A megbízási jogviszony keretében munkát végző személy biztosítását havonta kell elbírálni, és az adott foglalkoztató által a naptári hónapon belül kifizetett járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
Példa:
A foglalkoztató megbízási jogviszonyban foglalkoztatja a tanulót 2015. július 16-19-ig 6 000 forint megbízási díjért, valamint 2015. július 23-24-ig, amiért 5 000 forint megbízási díjat juttat. A megbízott a 10 százalék költséghányad alkalmazásáról nyilatkozik.
A biztosítási jogviszony elbírálásánál a két megbízási jogviszonyból származó bevételt össze kell számítani, a 10 százalék költséghányadot le kell vonni, majd ezt az összeget el kell osztani a megbízás napjainak számával.
Bevétel: 6000+5000 = 11 000 forint
Járulékalapot képező jövedelem:11 000 forint mínusz 10 százalék költséghányad = 9 900 forint
1 napra jutó jövedelem: 9 900:6 nap= 1 650 forint/nap
Tehát a tanuló biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét mindkét megbízás alapján meg kell állapítani.
A biztosítási kötelezettség fennállása esetén a járulékalapot képező jövedelem után
– A tanuló 10 százalék nyugdíjjárulékot, 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet. (Megbízás esetén a 1,5 százalék munkaerő piaci járulékot nem kell megfizetni.)
– A foglalkoztató pedig 27 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetésére kötelezett.
Abban az esetben, ha a tanuló részére kifizetett díjazás alapján az adóelőleg-alapként meghatározott jövedelem nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak a harmincad részét, akkor a biztosítási kötelezettség nem jön létre. Ezáltal a tanuló e jogviszonyában nem lesz biztosított, és nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
Tekintettel azonban arra, hogy a foglalkoztató és a tanuló egymással adófizetési kötelezettséget eredményező jogiszonyban áll, a foglalkoztatónak ekkor is meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót. Fontos tudni, hogy megbízási jogviszony esetén a szochoból kedvezményt a kifizető nem érvényesíthet!
A kifizetőt – a munkaviszonyban történő foglalkoztatáshoz hasonlóan – egyéb adókötelezettségek terhelik, így a szochoalapot képező jövedelem után is szakképzési hozzájárulás fizetésére és bevallására kötelezett.
A tanulónak a megbízási szerződés alapján megszerzett jövedelmet, mint önálló tevékenységből származó jövedelmet kell szerepeltetnie a személyijövedelemadó-bevallásában.
A foglalkoztatót a Tbj. 46. paragrafusának (1)-(2) bekezdései alapján nyilvántartási, az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 46. paragrafusának (1) bekezdése szerint bizonylat-kiállítási kötelezettség terheli. A Tbj. 46. paragrafusának (3) bekezdése értelmében a foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő “tól-ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
Hasonlóképpen rendelkezik az Art. 46. paragrafusának (5) bekezdése is, mely szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben szűnik meg, akkor a munkáltatónak az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában ki kell adnia a magánszemély részére.
A tanuló az adóévet követő év május 20. napjáig köteles az általa megszerzett bérjövedelemről személyijövedelemadó-bevallást benyújtani.
byKategóriák
Archív
- 2018 január (1)
- 2017 szeptember (1)
- 2017 augusztus (1)
- 2017 július (1)
- 2017 április (1)
- 2017 március (1)
- 2017 február (2)
- 2017 január (1)
- 2016 november (1)
- 2016 szeptember (2)
- 2016 július (1)
- 2016 június (1)
- 2016 március (1)
- 2016 január (3)
- 2015 november (2)
- 2015 október (2)
- 2015 szeptember (2)
- 2015 augusztus (1)
- 2015 július (2)
- 2015 június (4)
- 2015 május (3)
- 2015 április (2)
- 2015 március (2)
- 2015 február (1)
- 2015 január (6)
- 2014 december (2)
- 2014 november (7)
- 2014 október (9)
- 2014 szeptember (7)
- 2014 augusztus (7)
- 2014 július (8)