Így adóznak 2015-ben a családok

Publikálva: 2014-11-28

Nászajándék az államtól az első házasoknak

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) új 29/C §-al egészül ki. Eszerint minden olyan házaspár, amelynél legalább az egyik fél 2014. december 31-e után az első házasságát köti meg, a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül együttesen havonta 31 250 forinttal csökkentheti az összevont adóalapba tartozó jövedelmét. Ez havonta 5 ezer, két év alatt összesen 120 ezer forint adónak megfelelő kedvezményt jelent.

Megkötés, hogy ezt a kedvezményt legfeljebb addig a hónapig lehet igénybe venni, amely hónaptól a házaspár új közös gyermekük után családi kedvezményre válik jogosulttá.

A kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a házasság megkötésekor a felek bármelyikének már van gyermeke (akár úgy is, hogy élettársával közös gyermeket nevelnek), és ezért már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben a házas-kedvezményt a családi kedvezményt megelőző sorrendben lehet levonni, mindaddig, amíg magzatra tekintettel, vagy – gyermek örökbefogadása esetén – a házaspár további újabb családi kedvezményre nem válik jogosulttá. A nevelőszülői minőségben keletkező új jogosultság ugyanakkor nem szakítja meg a házas-kedvezmény időtartamát. Ha a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik a házasság, a fennmaradó hónapokra mindkét fél adókedvezményre jogosultsága megszűnik.

A kedvezmény – hasonlóan a családi kedvezményhez – adóelőleg-nyilatkozat alapján az előleg levonásánál is figyelembe vehető, illetve a házastársak által közösen érvényesíthető [szja tv. 48. § (2) bekezdés b) pont, (3a) bekezdés]. Abban az esetben is igénybe lehet venni, ha a magánszemély maga köteles az összevont adóalapja adóelőlegét megállapítani [szja tv. 49. § (1) bekezdés, (4)-(5) bekezdés].

A kedvezmény érvényesítésének feltétele a házastársak közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket, illetve, hogy azt melyikük veszi igénybe, ideértve azt az esetet is, ha kizárólag egyikük érvényesíti. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy azt melyik házastársnál vették figyelembe az adóelőleg megállapításánál.

Gyermekek utáni kedvezmény

Családi kedvezményként 2015-ben változatlanul – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forinttal, három és minden további eltartott esetén 206 250 forinttal lehet az összevont adóalapot csökkenteni. A le nem vonható rész 16 százalékát az egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék terhére lehet érvényesíteni (családi járulékkedvezmény).

A törvény már most rendelkezik arról, hogy négy év alatt, 2019-re kétszeresére nő a két eltartottat nevelő családok által érvényesíthető családi kedvezmény mértéke. A szja tv. 29/A §-ának 2016. január 1-jétől hatályba lépő (2) bekezdése szerint a családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

– egy eltartott esetén 62 500 forint,

– kettő eltartott esetén
– 2016-ban 78 125 forint,
– 2017-ben 93 750 forint,
– 2018-ban 109 375 forint,
– 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint,

– három és minden további eltartott esetén 206 250 forint lesz.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre kiegészül a nevelőszülői családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastárssal. Ez azt jelenti, hogy a nevelőszülőnek és házastársának is lehetősége lesz arra, hogy már év közben is közösen érvényesítsék a családi kedvezményt a háztartásukban nevelt (nem közös) gyermekek után [szja tv. 29/A § (3) bekezdés a) pont].

Élettársak kálváriája

Nem változik ugyanakkor az a szabály, hogy az élettársak továbbra is csak az adóbevallásukban, a munkáltatói adómegállapításukban oszthatják meg a nem közös gyermek után járó kedvezményt. Esetükben az is változatlan – a családok támogatásáról szóló, jelenleg hatályos törvény mellett –, hogy a nem közös gyermek továbbra is csak annál a félnél számítható be az eltartottak számába, aki a gyermek vér szerinti szülője (azaz aki e gyermek után családi pótlékra jogosult).

Az Alkotmánybíróság szerint a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után ugyanannyi családi pótlék jár akkor is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek. Ennek biztosítása azonban hiányzik a családtámogatási törvény családi pótlékról szóló szabályaiból, ezért az Alkotmánybíróság határozatban felszólította az Országgyűlést, hogy az alaptörvény-ellenességet előidézett hiányosságot december 31-éig orvosolja. Egyelőre azonban semmi jele annak, hogy módosítani kívánná a kormány a családi pótlékra való jogosultság szabályait.re a családok
A kifizetőket (foglalkoztatókat) érintő módosítás szerint az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (például tartós megbízási szerződés alapján teljesített kifizetést) juttatónak is adhatnak a magánszemélyek nyilatkozatot arról, hogy a családi kedvezményt, illetve a személyi kedvezményt vegye figyelembe az adóelőleg levonásakor[szja tv. 48. § (3) bekezdés]. Ezzel összefüggő rendelkezés, hogy a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására is, ha a szja-törvény szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak vagy olyan kifizetőnek minősül, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat [Tbj. 51. § (1) bekezdés].

További módosítás, hogy a jövőben az eltartottak, kedvezményezett eltartottak (a magzatot kivéve) után csak akkor lehet érvényesíteni a családi kedvezményt, ha van adóazonosító jelük [szja tv. 29/B. § (2) bekezdés, 48. § (3) bekezdés]. Átmeneti rendelkezés alapján ezt az előírást a 2015. december 31-ét követően tett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kell alkalmazni [84/ZS. § (5) bekezdés].

Kategóriák

Egyéb

Így adóznak 2015-ben a családok

Kategóriák

Archív