Készpénz fizetési tiltás és más változások a jövedéki törvényben

Publikálva: 2017-07-09

További ügyletekre tiltja meg júliustól a készpénzfizetést a jövedéki adóról szóló új törvény, amely megszünteti a bértárolás lehetőségét, továbbá engedélykötelessé teszi a kenőolaj saját célú felhasználását.

Július 1-jén lépett hatályba az új jövedéki törvény (a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény), mely az úgynevezett jövedékiengedélyes kereskedőket (nagykereskedő) illetően néhány fontos változást tartalmaz.

Készpénzfizetés kizárása

Korábban az ásványolajok esetében tiltotta a jövedéki szabályozás a készpénzfizetés alkalmazását a jövedékiengedélyes kereskedő és a kiskereskedő között. Az új törvény ezt a tilalmat terjeszti ki az összes jövedéki termékre, azaz a dohánygyártmányra, az alkoholtermékre, a sörre, a csendes és habzó borra, az egyéb csendes és habzó erjesztett italra és a köztes alkoholtermékre. Az új szabály értelmében jövedékiengedélyes kereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet, a jövedéki kiskereskedő pedig jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be, kivéve legfeljebb 200 ezer forint értékben adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől.

A készpénzfizetést kizáró rendelkezésnek az olyan konstrukciók felelnek meg, ahol a jövedékiengedélyes kereskedő és a kiskereskedő között készpénz közvetlenül nem cserél gazdát. Így megfelelő megoldás, ha a kiskereskedő átutalja a kiszállított áru értékét a nagykereskedőnek vagy azt bankkártyával egyenlíti ki. Ha az átutalás vagy bankkártyás fizetés technikai okok nem oldható meg vagy nehézkes lenne, mert a kiskereskedő bevételei elsősorban készpénzben képződnek vagy az adott településen nem működik mobil hálózat, akkor megfelelő megoldás lehet, ha a kiskereskedő a kiszállított áru ellenértékét a jövedékiengedélyes kereskedő bankszámlájára közvetlenül vagy postai csekken befizeti. A jövedékiengedélyes kereskedő számára biztosítékot jelenthet az áru ellenértékének megtérítésére egy olyan megoldás is, ha egy adott összeget előzetesen a rendelkezésére bocsát a kiskereskedő, melyből a kiszállítások ellenértékét kiegyenlítheti.

Nem felelnek meg ugyanakkor az olyan konstrukciók a készpénzfizetést kizáró rendelkezésnek, mely során a jövedékiengedélyes kereskedő megbízottja készpénzt vesz át a jövedéki kiskereskedőtől és adja át a nagykereskedőnek vagy fizeti azt be a bankszámlájára.

Bértárolás megszűnése

A jövedéki szabályozás meghatározott tároló kapacitás meglétét írja elő – tevékenységtől függően – a jövedéki engedély feltételeként. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy a jövedékiengedélyes kereskedők áruinak egy részét nem saját telephelyén tárolja, hanem egy másik jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén vagy egy egyébként klasszikus kereskedelmi tevékenységet nem folytató személy telephelyén.

A korábbi jövedéki szabályozás ezt a gyakorlatot úgy képezte le, hogy bértárolás esetén, a bértárolónak is jövedékiengedély-kötelezettséget írt elő. Ezekben az esetekben a jövedéki nyilvántartást a bértároló vezette és küldte meg szükség esetén a NAV részére a bértárolt termékekről, valamint, ha saját tulajdonú termékeket is tárolt, akkor azokról is. Az áruk továbbszállításához szükséges okmányokat is a bértároló állította ki.

Az új szabályozás ugyanakkor a jövedékiengedélyes kereskedelem vonatkozásában áttér a kereskedelmi szabályozásban alkalmazott nagykereskedő és kiskereskedő fogalmakra. Ebből következően minden olyan telephely, ahol a jövedékiengedélyes kereskedő az áruját tárolja, az engedélyében rögzítendő jövedéki telephelynek minősül, az ott végzett tevékenységet szerepeltetni kell a jövedéki nyilvántartásában és arról adatot kell szolgáltatnia a NAV felé, valamint a szállítási okmányokat is a jövedékiengedélyes kereskedőnek kell kiállítania. Megszűnik tehát az olyan bértárolás lehetősége, ahol a bértároló kereskedelmi tevékenységet nem folytatott. Ha pedig egy jövedékiengedélyes kereskedő korábban bérbe adta a telephelye egy részét egy másik jövedékiengedélyes kereskedőnek, akkor mindkettejüknek módosítaniuk kell engedélyüket oly módon, hogy az általuk a saját árujuk tárolására használt telephely vagy telephelyrész szerepeljen az engedélyükben. Ilyen esetben a jövedékiengedélyes kereskedőnek a telephelyét meg kell osztania, hiszen a telephely egy részét egy másik kereskedő részére bérbe adja, azonban megosztás esetén is, mindkét telephelyrész vonatkozásában teljesülnie kell az előírt tároló kapacitás követelménynek.

Példa: „A” jövedéki engedélyes kereskedő 200 négyzetméteres telephelyén saját tulajdonú áruja mellett bértárolás keretében „B” jövedéki engedélyes kereskedő áruit is tárolta. A telephelyen tárolt összes áruról „A” jövedéki engedélyes kereskedő vezette a nyilvántartást és állította ki a szállítási okmányokat. Július 1-jétől „A” jövedéki engedélyes kereskedőnek meg kell osztania a telephelyét két részre, jövedéki engedélyében már csak 100 négyzetméter telephely fog szerepelni, ahol a saját tulajdonú áruit tárolhatja. „B” jövedéki engedélyes kereskedőnek szintén módosítania kell jövedéki engedélyét és be kell jelentenie jövedéki telephelyként a másik, 100 négyzetmétereses telephelyrészt.

Kenőolaj saját célú felhasználása

A jövedéki engedély kötelezettség a belföldi nagykereskedelmen túl a jövedéki termékek külföldről kereskedelmi céllal történő behozatalára és kivitelére is kiterjed. Kereskedelmi célú a szállítás, ha az nem magánszemély saját célú felhasználását szolgálja, így ilyennek minősül, ha egy gazdálkodó saját célú felhasználásra hoz be belföldre jövedéki terméket. Az engedélykötelezettség tehát a kenőolaj saját célú felhasználásra külföldről történő behozatalára is kiterjed. Lehetőséget biztosít ugyanakkor az új törvény arra, hogy az említett esetben a gazdálkodó felmentést kapjon az engedély kötelezettség alól.

A fentieken túl nem változnak a jövedéki engedélyes kereskedőkre vonatkozó biztosítéknyújtási szabályok, a tárolókapacitás követelmény és a terítőjárat végzésének lehetősége.

Kategóriák

Egyéb

Készpénz fizetési tiltás és más változások a jövedéki törvényben

Kategóriák

Archív