Online pénztárgép: így kell beszerezni, működtetni
Publikálva: 2016-07-21
Köteles pénztárgépet beszerezni az adóalany, ha olyan tevékenységet kezd végezni, melyhez kapcsolódó értékesítései/szolgáltatásnyújtásai során a 48/2013. NGM-rendelet szerint a nyugtaadási kötelezettségét kizárólag pénztárgéppel teljesítheti. Összefoglaltuk a pénztárgép beszerzésével, üzembe helyezésével, működtetésével, illetve a mentességgel kapcsolatos alapvető szabályokat.
Az adóalany az új pénztárgép üzembe helyezését megelőzően köteles ezt a tényt az állami adóhatóságnak – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – bejelenteni. Az elektronikus úton történő bejelentést követő 5 napon belül a NAV a beküldő elektronikus tárhelyére megküldi az üzembe helyezéshez szükséges üzembe helyezési kódot. (A bejelentés postai úton történő megküldése esetén az üzembe helyezési kódot a NAV 8 napon belül, postai úton küldi meg.)
Az adóalany a kódról szóló értesítést átadja a pénztárgép értékesítőjének, aki rögzíti a pénztárgépben az adóhatóság által megküldött kódot, illetve az AP számot. Ezt követően a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége (AEE) kapcsolatba lép a NAV szerverével, mely válaszüzenettel üzembe helyezi az adóügyi ellenőrző egységet. A pénztárgép ezt követően az NGM rendelet szabályai szerint működtethető.
A pénztárgéppel kapcsolatos események (üzemeltetés, szervizelés) dokumentálására a pénztárgépnapló szolgál, melyet szigorú számadás alá kell vonni. Egy pénztárgépről egy pénztárgépnapló vezethető, abba – az NGM-rendeletben meghatározott esetekben – az üzemeltető, a műszerész, vagy a forgalmazó írhat, amit az üzemeltetővel alá kell írattatni.
Az üzemeltető az üzemeltetési helyen köteles tartani a pénztárgépnaplót, a pénztárgép selejtezését vagy értékesítését követően azt a szervizzel le kell záratni, majd a lezárástól számított nyolc évig meg kell őrizni. A pénztárgépnapló elvesztése, megsemmisülése esetén az üzemeltető köteles arról a szervizt haladéktalanul értesíteni, ezt a szerviznek jegyzőkönyvben kell rögzítenie.
A működtetés főbb szabályai
– A pénztárgépen a napi nyitás és napi zárás végrehajtása kötelező.
– A pénztárgépen minden nyitvatartási nap végén – folyamatos nyitvatartás mellett 24 óránként – „Napi forgalmi jelentést”-t kell készíteni.
– A pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani.
– Az üzemeltető köteles biztosítani, hogy az AEE és a NAV szervere közötti, e rendelet szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő adatkapcsolatot az üzemeltető által befolyásolható külső körülmény ne zavarja, ne gátolja, illetve köteles az ilyen körülményt haladéktalanul megszüntetni.
Az üzemeltető a rendeletben meghatározott határidő figyelembevételével köteles bejelenteni a NAV-nak a pénztárgépet érintő változásokat (például a használat 30 napot meghaladó szünetelését, a használatból való kivonást, az üzemeltetés céljának megváltozását).
A pénztárgép használatának ideje alatt a pénztárgép éves felülvizsgálata kötelező, mely forgalmazói szoftver-felülvizsgálatból, illetve szervizes helyszíni vizsgálatból áll. A szervizes helyszíni vizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, illetve a legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek.
A változó telephelyen, mozgóboltban vagy mozgó szolgáltató helyen működő pénztárgépként csak hordozható pénztárgép helyezhető üzembe, illetve a már működő pénztárgép üzemeltetési módja csak hordozható pénztárgép esetén változtatható meg ezen módokra.
Mentesülés a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése alól
A gépi nyugta-kiállítási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben mentesülhet, ha az Áfa törvény 166. paragrafus (2) bekezdése szerint nyugta helyett minden esetben számlát bocsát ki a termékértékesítéseiről/szolgáltatásnyújtásairól. A mentesülés ilyen módját az adóalany akkor alkalmazhatja, ha biztosítható, hogy minden termékértékesítésnél/szolgáltatásnyújtásnál a vevő nevét, címét – mint a számla kötelező adattartamát képező adatot – megismerje. Amennyiben ez nem biztosítható, úgy az érintett adózó nem mentesülhet az NGM-rendeletben előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól.
Fontos tudni, hogy, ha a vállalkozás a pénztárgépköteles tevékenysége esetében kizárólag számla kibocsátásával tesz eleget bizonylat-kibocsátási kötelezettségének, ezt a tényt az állami adóhatóság felé be kell jelentenie a tevékenység megkezdését követő 5 napon belül.
Ha a pénztárgépköteles tevékenységet végző adóalany minden esetben számlát bocsát ki, akkor a kiállított számlákról havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikus úton adatot kell szolgáltatnia a NAV felé.
Az adatszolgáltatás a számlák adatait az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában tartalmazza. Csak azokról a számlákról kell adatot szolgáltatni, amelyeket pénztárgépköteles tevékenységről állított ki a vállalkozás, nyugta kibocsátása helyett. Tehát kell adatot szolgáltatni azon számlákról, amelyeket nem nyugtakibocsátás helyett állított ki az adózó, hanem kötelezően számlát kellett kiállítania (például adóalanynak nyújtott szolgáltatás, adóalany felé teljesített termékértékesítés, átutalásos fizetési mód esetén).
Nem kell adatot szolgáltatni arra a hónapra vonatkozóan, amikor nem állított ki a vállalkozás pénztárgépköteles tevékenységgel összefüggő számlát.
byKategóriák
Archív
- 2018 január (1)
- 2017 szeptember (1)
- 2017 augusztus (1)
- 2017 július (1)
- 2017 április (1)
- 2017 március (1)
- 2017 február (2)
- 2017 január (1)
- 2016 november (1)
- 2016 szeptember (2)
- 2016 július (1)
- 2016 június (1)
- 2016 március (1)
- 2016 január (3)
- 2015 november (2)
- 2015 október (2)
- 2015 szeptember (2)
- 2015 augusztus (1)
- 2015 július (2)
- 2015 június (4)
- 2015 május (3)
- 2015 április (2)
- 2015 március (2)
- 2015 február (1)
- 2015 január (6)
- 2014 december (2)
- 2014 november (7)
- 2014 október (9)
- 2014 szeptember (7)
- 2014 augusztus (7)
- 2014 július (8)