Számviteli törvény módosításai

Publikálva: 2015-05-26

Osztalék, cégérték, mértékadó befolyás, a kiegészítő melléklet és a könyvvizsgálói jelentés tartalma, egyszerűsített beszámoló: bemutatjuk, hogyan változik a számviteli törvény.

A számviteli törvény legfontosabb változásait az uniós jog átvétele indokolja. 2013. június 26-án került elfogadásra a 2013/34/EU irányelv a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált éves kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról. A számviteli törvény tervezett módosításai átveszik az irányelv fogalom használatát, illetve néhány szabályozást az irányelvhez igazítanak.

Osztalékfizetés

Az osztalék ezentúl nem abban az éves beszámolóban jelenik meg, amellyel kapcsolatban jóváhagyták, hanem a jóváhagyás évének beszámolójában, az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés napjával. A döntéskor figyelembe lehet venni a mérlegkészítésig kapott elszámolt osztalékot is a fizethető osztalékalap meghatározásához. Az osztalék elszámolásának változása azt is jelenti, hogy a mérlegben ezentúl nem jelenik meg mérleg szerinti eredmény csak adózott eredmény. Az adózott eredmény az üzleti tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredménye (együtt: adózás előtti eredmény) csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.

Cégérték

Ismét megváltozott a cégérték fogalma és elszámolási szabályai. Az új meghatározás szerint az üzleti vagy cégérték a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb. Hasonlóan változott a negatív cégérték definíciója is. Ezentúl tehát nem lehet cégértéket kimutatni többségi részesedés vásárlása esetén. A meglévő vásárolt részesedés utáni cégértékkel a szerzett részesedés könyv szerinti értékét kell módosítani.

A cégérték leírási szabályai is változnak. Az uniós szabályokkal összhangban ezentúl a cégérték összegét kötelezően legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt érték csökkenteni kell, és a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés nem írható vissza.

Kiegészítő melléklet

A kiegészítő melléklet ezentúl több és részletesebb kötelező információt tartalmaz. A lényegesebb tételek a következők:

  • a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összege és jellege
  • a munkavállalók bére, személyi jellegű egyéb kifizetések mellett a bérjárulékokat is be kell mutatni állománycsoportonként
  • a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények száma és névértéke, ezen belül elkülönítve az azévi kibocsátást, opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog, sorszámok, kapcsolódó jogok részletezése
    • értékpapírok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek összege
    • igénybevett szolgáltatások jelentős költségei jogcímenként

Az egyszerűsített éves beszámolót készítő kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra vonatkozóan az irányelvben meghatározott adatokon, információkon túlmenően nem írható elő további adatközlések, ezért az ő kiegészítő mellékletük tartalma szűkebb lesz a jelenleginél.

A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredmény kimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredmény kimutatásban szerepelnek.

Az egyszerűsített beszámoló készítés lehetősége

Mivel a határértékek jelentősen emelkedtek, ezért várhatóan a vállalkozások többsége jogosulttá válik majd egyszerűsített beszámoló készítésére. A könyvvizsgálatra vonatkozó határok nem változnak.

A jövőben egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot (szemben a jelenlegi 500 millió forinttal),
b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot (jelenleg a határ 1000 millió forint),
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt (nem változott).

Könyvvizsgálói jelentés

Ezentúl a könyvvizsgálói jelentésnek a könyvvizsgáló véleményét is tartalmazni kell a belsőellenőrzési és kockázatkezelési rendszerek főbb jellemzőiről, illetve arról, hogy a vállalatirányítási szabályokra, rendszerekre vonatkozó információt a rendelkezésére bocsátották-e.  Tőzsdén kereskedett részesedések esetén további módosítások is vannak a könyvvizsgálói jelentés tartalmában.

Fogalmak, kategóriák

Változik a társult vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás fogalma, új fogalomként bekerül a mértékadó befolyás, amely legalább 20 százalék közvetett vagy közvetlen szavazati jog esetén valósul meg, illetve a jelentős tulajdoni részesedés. Ez utóbbi a más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja. A mérlegbeszámolóban ezentúl külön sorokon kerülnek bemutatásra a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban, és az egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos kötelezettségek és követelések.

Megszűnik a rendkívüli bevétel és rendkívüli ráfordítás fogalma, a tételek az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek bevételei, ráfordításai között kerülnek kimutatásra.

A beszámoló formája

A mérleg formátuma csak az új fogalmakkal (jelentős tulajdoni részesedés, egyéb részesedési viszony), illetve a mérleg szerinti eredményt felváltja az adózott eredmény.

Kikerül az eredmény-kimutatás formátumból a szokásos vállalkozási eredmény, a rendkívüli bevételek, rendkívüli ráfordítások, és a rendkívüli eredmény. Az adózott eredmény nem tagolódik tovább (eddig itt került bemutatásra a jóváhagyott osztalék és az ilyen célra igénybe vett eredménytartalék), és nincs szükség a mérleg szerinti eredmény sorára sem.

Az eredmény-kimutatás ezentúl is összköltség vagy forgalmi költség eljárással készíthető, ám mindkét eljárás csak az eddigi „A” változatban készíthető, a „B” változatok megszűnnek.

A fenti okok miatt értelemszerűen hasonló változtatásokra kerül sor a konszolidált mérlegben és eredmény kimutatásban.

Hatálybalépés

A módosításokat a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra, összevont (konszolidált) éves beszámolóra kell először alkalmazni, a 2015. naptári évben induló üzleti évről készített beszámolóra az új előírások még nem alkalmazhatók.

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmailby feather