Számviteli törvény módosításai
Publikálva: 2015-05-26
Osztalék, cégérték, mértékadó befolyás, a kiegészítő melléklet és a könyvvizsgálói jelentés tartalma, egyszerűsített beszámoló: bemutatjuk, hogyan változik a számviteli törvény.
A számviteli törvény legfontosabb változásait az uniós jog átvétele indokolja. 2013. június 26-án került elfogadásra a 2013/34/EU irányelv a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált éves kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról. A számviteli törvény tervezett módosításai átveszik az irányelv fogalom használatát, illetve néhány szabályozást az irányelvhez igazítanak.
Osztalékfizetés
Az osztalék ezentúl nem abban az éves beszámolóban jelenik meg, amellyel kapcsolatban jóváhagyták, hanem a jóváhagyás évének beszámolójában, az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés napjával. A döntéskor figyelembe lehet venni a mérlegkészítésig kapott elszámolt osztalékot is a fizethető osztalékalap meghatározásához. Az osztalék elszámolásának változása azt is jelenti, hogy a mérlegben ezentúl nem jelenik meg mérleg szerinti eredmény csak adózott eredmény. Az adózott eredmény az üzleti tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredménye (együtt: adózás előtti eredmény) csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.
Cégérték
Ismét megváltozott a cégérték fogalma és elszámolási szabályai. Az új meghatározás szerint az üzleti vagy cégérték a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb. Hasonlóan változott a negatív cégérték definíciója is. Ezentúl tehát nem lehet cégértéket kimutatni többségi részesedés vásárlása esetén. A meglévő vásárolt részesedés utáni cégértékkel a szerzett részesedés könyv szerinti értékét kell módosítani.
A cégérték leírási szabályai is változnak. Az uniós szabályokkal összhangban ezentúl a cégérték összegét kötelezően legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt érték csökkenteni kell, és a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés nem írható vissza.
Kiegészítő melléklet
A kiegészítő melléklet ezentúl több és részletesebb kötelező információt tartalmaz. A lényegesebb tételek a következők:
- a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összege és jellege
- a munkavállalók bére, személyi jellegű egyéb kifizetések mellett a bérjárulékokat is be kell mutatni állománycsoportonként
- a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények száma és névértéke, ezen belül elkülönítve az azévi kibocsátást, opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog, sorszámok, kapcsolódó jogok részletezése
- értékpapírok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek összege
- igénybevett szolgáltatások jelentős költségei jogcímenként
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra vonatkozóan az irányelvben meghatározott adatokon, információkon túlmenően nem írható elő további adatközlések, ezért az ő kiegészítő mellékletük tartalma szűkebb lesz a jelenleginél.
A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredmény kimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredmény kimutatásban szerepelnek.
Az egyszerűsített beszámoló készítés lehetősége
Mivel a határértékek jelentősen emelkedtek, ezért várhatóan a vállalkozások többsége jogosulttá válik majd egyszerűsített beszámoló készítésére. A könyvvizsgálatra vonatkozó határok nem változnak.
A jövőben egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot (szemben a jelenlegi 500 millió forinttal),
b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot (jelenleg a határ 1000 millió forint),
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt (nem változott).
Könyvvizsgálói jelentés
Ezentúl a könyvvizsgálói jelentésnek a könyvvizsgáló véleményét is tartalmazni kell a belsőellenőrzési és kockázatkezelési rendszerek főbb jellemzőiről, illetve arról, hogy a vállalatirányítási szabályokra, rendszerekre vonatkozó információt a rendelkezésére bocsátották-e. Tőzsdén kereskedett részesedések esetén további módosítások is vannak a könyvvizsgálói jelentés tartalmában.
Fogalmak, kategóriák
Változik a társult vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás fogalma, új fogalomként bekerül a mértékadó befolyás, amely legalább 20 százalék közvetett vagy közvetlen szavazati jog esetén valósul meg, illetve a jelentős tulajdoni részesedés. Ez utóbbi a más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja. A mérlegbeszámolóban ezentúl külön sorokon kerülnek bemutatásra a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban, és az egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos kötelezettségek és követelések.
Megszűnik a rendkívüli bevétel és rendkívüli ráfordítás fogalma, a tételek az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek bevételei, ráfordításai között kerülnek kimutatásra.
A beszámoló formája
A mérleg formátuma csak az új fogalmakkal (jelentős tulajdoni részesedés, egyéb részesedési viszony), illetve a mérleg szerinti eredményt felváltja az adózott eredmény.
Kikerül az eredmény-kimutatás formátumból a szokásos vállalkozási eredmény, a rendkívüli bevételek, rendkívüli ráfordítások, és a rendkívüli eredmény. Az adózott eredmény nem tagolódik tovább (eddig itt került bemutatásra a jóváhagyott osztalék és az ilyen célra igénybe vett eredménytartalék), és nincs szükség a mérleg szerinti eredmény sorára sem.
Az eredmény-kimutatás ezentúl is összköltség vagy forgalmi költség eljárással készíthető, ám mindkét eljárás csak az eddigi „A” változatban készíthető, a „B” változatok megszűnnek.
A fenti okok miatt értelemszerűen hasonló változtatásokra kerül sor a konszolidált mérlegben és eredmény kimutatásban.
Hatálybalépés
A módosításokat a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra, összevont (konszolidált) éves beszámolóra kell először alkalmazni, a 2015. naptári évben induló üzleti évről készített beszámolóra az új előírások még nem alkalmazhatók.
byKategóriák
Archív
- 2018 január (1)
- 2017 szeptember (1)
- 2017 augusztus (1)
- 2017 július (1)
- 2017 április (1)
- 2017 március (1)
- 2017 február (2)
- 2017 január (1)
- 2016 november (1)
- 2016 szeptember (2)
- 2016 július (1)
- 2016 június (1)
- 2016 március (1)
- 2016 január (3)
- 2015 november (2)
- 2015 október (2)
- 2015 szeptember (2)
- 2015 augusztus (1)
- 2015 július (2)
- 2015 június (4)
- 2015 május (3)
- 2015 április (2)
- 2015 március (2)
- 2015 február (1)
- 2015 január (6)
- 2014 december (2)
- 2014 november (7)
- 2014 október (9)
- 2014 szeptember (7)
- 2014 augusztus (7)
- 2014 július (8)