Székhelyszolgáltatás bejelentési kötelezettség

Publikálva: 2017-09-22

A székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentésére vonatkozó szabályok 2017. január 1-ei hatállyal jelentek meg az adózás rendjéről szóló törvényben, mely módosítások elsősorban a szolgáltatást igénybevevő adózók részére határoztak meg előírásokat, szankciókat.

Egyrészről kockázatos adózói minősítést kap az a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy áfa-regisztrált adóalany, aki székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerős mulasztási bírságban részesült.

Másrészről pedig székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén az adózónak bejelentési kötelezettsége van, mely kiterjed a székhelyszolgáltató elnevezésére, székhelyére, adószámára, e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontjára.

Korábban némi fejtörést okozott, hogy a már fennálló, 2017. január 1-e előtt kötött székhelyszolgáltatási szerződések esetében van-e bejelentési kötelezettség. Egy törvénymódosítás ezt a kérdést rendezi, a jogszabálymódosítás értelmében azokat az egyéni vállalkozókat, illetve cégbejegyzésre kötelezett adózókat, akik 2016. december 31-ig kötöttek székhelyszolgáltatási szerződést, szintén bejelentési kötelezettség terheli a szolgáltatás igénybe vétele kapcsán. Erre adott némi haladékot a jogalkotó, a szolgáltatás igénybevevői 2017. szeptember 29-ig kell, hogy teljesítsék ezen bejelentési kötelezettségüket.

Azonban emellett 2017. július 1-én hatályba lépett egy, a székhelyszolgáltatási jogviszonyra vonatkozó szabályokat egységes keretbe foglaló IM rendelet is.Ez pedig nem más, mint a 2017. június 1-jén, a 2017. évi 80. számú Magyar Közlönyben megjelent, a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet, amely aszékhelyszolgáltatási tevékenység végzésére, a székhely biztosításának feltételeire, a székhely biztosítására kötött szerződés tartalmára vonatkozó részletes szabályokat fekteti le.

A rendelet rögzíti, hogy az adózónak és a székhelyszolgáltatónak írásbeli, határozatlan időtartamú megbízási szerződést kell kötnie, mely szerződés csak abban az esetben szólhat határozott időre, ha maga az adózó (cég) is határozott időre jött létre. A szerződés annak megkötését követő egy éven belül rendes felmondással nem szüntethető meg.

Székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A rendelet 2017. július 19-tőlmódosult, amely némileg enyhített ezen a szigorú kritériumon. Az új szabály szerint, ha a megbízott székhelyszolgáltató nem rendelkezik az ingatlan tulajdonjogával, akkor is van lehetősége székhelyszolgáltatást nyújtania, de csak abban az esetben, ha rendelkezik ingatlan tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával ésaz alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a felek a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozások, jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozások vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
a megbízott a cég cégjegyzék adatai között, mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszony is fennáll.

A székhelyen kötelezően tartandó dokumentumok minimális körét is rögzíti a rendelet, ez az adózó cégirataira, hatósági engedélyeire, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő irataira, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolójára terjed ki. A július 19-től hatályos szabályozás azt is előírja, hogy a cég cégtáblája az ingatlanon, közterületről jól látható helyen kerüljön elhelyezésre.

További előírás a székhelyszolgáltató számára, hogy köteles gondoskodni a cégnek címzett küldemények átvételéről, és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. E körben nincs helye olyan postai szolgáltatás igénybevételének, amely eredményeként a postai küldemény átvételére a székhelytől eltérő kézbesítési címen kerül sor.

Maga a rendelet 2017. július 1-jével lépett hatályba és a módosítás előtt az érintettek 2017. augusztus 31-ig kaptak volna haladékot arra, hogy a hatálybalépéskor már meglévő székhelyszolgáltatási szerződéseket a rendelet előírásainak megfelelően módosítsák, illetve a jogviszonyt írásba foglalják. Ezen kötelezettség alól csupán azok a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyok mentesültek volna, amelyek 2017. augusztus 31. napjával megszűntek. A rendelet módosításával azonban módosult az új szabályok hatályba lépése is. Ennek értelmében az érintetteknek legkésőbb 2018. június 30-ig van lehetőségük a székhelyszolgáltatási szerződést a rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani valamint a szerződéses jogviszonyt írásba foglalni. Hasonlóan az „eredeti” szabályhoz: ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor is a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony 2018. június 30. napjáig megszűnik.

Kategóriák

Egyéb

Székhelyszolgáltatás bejelentési kötelezettség

Kategóriák

Archív