Székhelyváltozás hatása az áfa visszaigénylésre, számlázásra

Publikálva: 2014-09-14

Ha a taggyűlés döntött a székhely megváltoztatásáról jogos kérdésként merül fel, hogy mikortól kell megkövetelni a partnerektól, hogy a beérkezett számlán az új székhely szerepeljen és az, hogy ez hogyan hat az áfa visszaigénylésre.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény [Ctv.] 30. § (4) bekezdése értelmében a cég a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatja a cégnév változásának időpontját. Hozzátéve: ez az időpont értelemszerűen nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. Ennek hiányában vagy ellentmondásos okiratok esetén a változás időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.

Ha a társaság a változásbejegyzési kérelemben nem határozta meg a székhely változásának időpontját. Emiatt a cég székhelyváltoztatása kapcsán ami egyértelműen kimondható az az, hogy a székhely megváltoztatására vonatkozó taggyűlési határozatot megelőzően a régi, a cégbejegyzés jogerőre emelkedésétől kezdődően pedig az új székhelyadatok használata kötelező és jogszerű.

A két időpont közötti időszak kezelés és megítélése bizonyos fokú bizonytalanságot rejthet magában. A változás jogerős bejegyzéséig nem egyértelmű, melyik székhelyet használhatja a jövőben a cég: a döntés már megszületett a székhelyváltoztatásról, de kérdés, hogy bejegyzi-e a kért változást a cégbíróság?

A partnerektől befogadásra kerülő számlák oldaláról vizsgálva a kérdést, a partnerek általi ellenőrizhetőség, a közhitelesség oldaláról célszerű megközelíteni a választ.

A Ctv. 22. § (1) bekezdése rögzíti a közhitelesség elvét. E szerint „A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.”

A partnerek tehát a cégnyilvántartásba történő bejegyzéstől kezdődően értesülhetnek közhiteles nyilvántartásból a társaság székhelyváltoztatásáról.

Ha az érintett cég már korábban értesíti partnereiket a változásról, úgy a bejegyzés előtt is tudomást szerezhetnek a változásról, de ekkor még a cégbejegyzés meg nem történte miatt bizonytalan, hogy használható-e az új székhely.

Ugyanakkor a Ctv. 24. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég székhelyét is. Ennek nyomán mindenkor megállapítható, hogy a régi és az új székhely is a céghez tartozott, illetve tartozik, ugyanazon adóalanyról van szó, így – minden egyéb feltétel fennállta esetén – az adózó adólevonási joga nem csorbulhat, akármelyik székhelyet is tüntették fel a számlában a változásbejegyzés időszakában.

Mindezeket összegezve, a cégbíróság határozatának jogerőre emelkedéséig elfogadható az adóalany régi, illetve új székhelyének feltüntetése is a számlában. A változást bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedését követően azonban már csak az új székhely használatának van helye.

Kategóriák

Egyéb

Székhelyváltozás hatása az áfa visszaigénylésre, számlázásra

Kategóriák

Archív