2015. évi adótörvény tervezet II.rész

Publikálva: 2014-11-06

Népegészségügyi termékadó (NETA)
A tömény szeszek jövedéki adómértékének csökkenésével párhuzamosan ezen termékek bekerülnek a NETA alá alkoholos italok néven. Néhány kivételtől eltekintve (például gyümölcspárlatok, gyógyszerek, gyógynövényes italok) az alkoholtartalom függvényében az alkoholos italokat literenként 20-tól 900 forintig terjedő mértékű NETA terheli a jövő évtől.

Változás továbbá, hogy az adóköteles cukrozott készítmények köréből kiemeli a törvényjavaslat azon készítményeket, amelyek méztartalma legalább 20%, de cukortartalma nem haladja meg a 40%-ot, így ezen termékek után nem keletkezik NETA fizetési kötelezettség 2015-től.

Helyi adók
A benyújtott törvénytervezet alapján ezentúl az önkormányzatok nem csak a helyi adókról szóló törvényben nevesített helyi adókat vezethetik be az illetékességi területükön, hanem jogosultakká válnak arra, hogy egyéb települési adókat is bevezethessenek.

A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, és nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre már törvényben meghatározott közteher vonatkozik. Ezen túlmenően a települési adónak nem lehet alanya szervezet vagy vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozó.

A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott eljárási kérdésekben pedig az önkormányzat rendeletet alkothat.

Illeték
A legfőbb tervezett módosítás a törvényjavaslat alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték csere pótló vételre vonatkozó eljárási rendjét érint.

A hatályos szabályozás alapján azon magánszemélyek, akik a lakástulajdonuk értékesítése előtt visszteher mellett szerzik meg újabb lakástulajdonukat, cserét pótló vétel kedvezményét csak utólag érvényesíthették, így elsőre magasabb összegű illetéket kellett megfizetniük, melyet később visszatérítettek a részükre.

Ezentúl azonban a lakásszerzőnek nyilatkozata, kérelme alapján az állami adóhatóság a forgalmi értéket megállapítja ugyan, azonban nem kell fizetési meghagyást kiadni. Az illetéket ugyanis a magánszemély lakásértékesítéséről szóló igazolás benyújtását követően, annak figyelembe vételével kell megállapítani és közölni.

A nyilatkozat vagy kérelem kötetlen formában megtehető akár a lakásvásárlásról szóló szerződésben is.

Ezen kedvezmény igénybe vétele esetén azonban, amennyiben a magánszemély egy éven belül mégsem értékesíti ingatlanát vagy igazolja azt az állami adóhatóság felé, úgy a megállapított illetéket a nyilatkozat benyújtásától számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

A bizalmi vagyonkezelés kapcsán ezentúl az illetékkötelezettség nem a szerződés létrejöttéhez, hanem a tényleges vagyonszerzéshez fog kapcsolódni a törvénytervezet értelmében.

Az illetéktörvény több területen is az illetékbélyegek használatának visszaszorítása érdekében módosul, például megszűnik ezentúl a közigazgatási hatósági eljárás esetén az illeték bélyeglerovással történő megfizetésének főszabálya.

Élelmiszerlánc felügyeleti díj
A benyújtott törvénytervezet alapján a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén a felügyeleti díjat sávosan progresszív adókulcsok alapján kell ezentúl megállapítani.

Így a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek esetében a korábbi 0,1% helyett a díj mértéke a nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó részére 0%, a nettó árbevétel 500 millió forint és 50 milliárd forint közötti részére továbbra is 0,1%, azonban a nettó árbevétel 50 milliárd forint és 100 milliárd forint közötti részére már 1%, majd 50 milliárd forintonként 1 százalékponttal növekedve fokozatosan éri el (a nettó árbevétel 300 milliárd forintot meghaladó részére vonatkozóan) a maximális 6%-ot.

Távközlési adó
A törvénytervezet az adóköteles távközlési szolgáltatás nyújtás körébe beemeli az internet-hozzáférés szolgáltatását. Az adó mértéke megkezdett gigabyte-onként 150 forint. A benyújtott módosító javaslat értelmében magánszemély esetén előfizetésenként havi 700 forint, míg társaságok esetén 5.000 forint lesz az adó maximális összege.

A telefonszolgáltatás és üzenetküldés adómértéke és havi maximális összege nem módosul a javaslat alapján.

Energiaadó
Az energiaadó mértéke nő a benyújtott törvénytervezet alapján, mely értelmében 2015-től:
villamos energiára megawattóránként 295 forint helyett 310,5 forintot,
földgázra gigajoule-onként 88,50 forint helyett 93,5 forintot,
szénre ezer kg-onként 2.390 forint helyett 2 516 forintot kell majd fizetni.
Társasági adó
Ugyan a stabilitási törvény 2015-től egykulcsos társasági adót írt elő, a költségvetési helyzetre való tekintettel a tervezet nem tartalmaz változást ezzel kapcsolatban, azaz a társaságok 2015-től változatlanul a megszokott két kulccsal adóznak (10% és 19%).

Jelentősen változtatna a tervezet az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályain. Egyfelől a 2014-ben vagy azt megelőző években felhalmozott, de fel nem használt veszteséget a 2025-ös év végéig, a 2015-ben vagy későbbi években keletkezett veszteséget pedig 5 éven belül kellene felhasználni. Másfelől a tervezet további szigorításokat tartalmaz az átalakulások és cégfelvásárlások során történő veszteségelhatárolások tekintetében.

A tervezet a K+F területén is szigorítást irányoz elő, miszerint K+F adóalap-kedvezményt 2015-től kezdődően már csak akkor lehetne igénybe venni, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítésével rendelkezik az adózó (ez eddig csak opcionális volt, az adózó döntésén múlt a minősítés bekérése).

Közhasznú szervezethez hasonlóan, a felsőoktatási intézmények támogatásával kapcsolatban is bevezetésre kerülne adóalap-csökkentő tétel, amennyiben az adózó legalább 5 évre szóló felsőoktatási támogatási megállapodást köt.

Új jogintézményt tartalmaz a tervezet a társasági adóra vonatkozóan, miszerint adózók felajánlhatják adóelőleg-kötelezettségük 50%-át, illetve a tárgyévi feltöltési/adófizetési kötelezettségük maximum 80%-át a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatására. A felajánlott összeg után adójóváírásra jogosult az adózó a felajánlott összeg (de maximum a fizetendő adó 80%-a) után. Ennek mértéke 7,5% illetve 2,5%, az előbbi ha adóelőlegből, az utóbbi ha adóból ajánlott fel az adózó. Az adóról történő rendelkezést nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatásából eredő adókedvezmény igénybevételével.

Amennyiben indokolt, a szokásos piaci ár megállapításához a gyakorlatban már korábban alkalmazott interkvartilis (a statisztikai minta középső 50%-át tartalmazó) tartomány kötelezővé tételét szorgalmazza a tervezet adatbázis kutatások készítése során.

A nyereség-minimum kiszámítása során a tervezet értelmében az összes bevételt nem lehetne csökkenteni az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével. A hivatalos indokolás szerint erre azért van szükség, hogy a nem kereskedelmi tevékenységet végző társaságok hátrányos helyzetét megszüntessék.

A tervezet további módosító/pontosító rendelkezéseket tartalmaz az alábbiak tekintetében:
telephely fogalmának pontosítása az ingatlannal rendelkező külföldi személy esetében;
nonprofit gazdasági társaságok visszamenőleges társasági adókötelezettsége egyes feltételek nem-teljesítése esetén;
„de minimis” támogatások pontosítása az uniós változásoknak megfelelően;
üzleti vagy cégérték esetén alkalmazható értékcsökkenési leírás;
hiányzó eszközzel kapcsolatos adóalap-növelési kötelezettség pontosítása.
Különadó
A tervezet egyfelől megszüntetné a befektetési alapkezelők különadó-kötelezettségét, ugyanakkor a kollektív befektetési formákra (befektetési alapokra) pedig kiterjesztené a különadó-törvény hatályát. A tervezet értelmében az adó alapja a forgalmazói díj, az adó mértéke 25%.

Hitelintézetek a 2015. évi különadójukat csökkenthetnék az ukrajnai kapcsolt vállalkozásaikban 2014. január 1-jén fennálló üzleti vagy cégértékre elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés összegével, összesen legfeljebb 5 milliárd forint értékben

Kategóriák

Egyéb

2015. évi adótörvény tervezet II.rész

Kategóriák

Archív